Itt nem szoktam ilyeneket közölni, de tanulságos és részben illik itteni elveinkhez. És mindenekelőtt vicces :)

Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a
4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar
előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott
tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt
az ellátás, ugyebár, khm, meg hasonlók.

Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott:
egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy
hatalmas díszdoboz desszertet.
Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és
kézfogás helyett lekezelően kicsattant:
- Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek!
Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan
ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép
számban!
- Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát... 30-40.000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal,
engedelmével visszakérném a desszertet.

Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg
20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a
rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a
kórteremből.
A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.

 

Annyi különbséggel, hogy bár ne cigánycsalád lett volna :P